Sziasztok!
Annyira sajnálom, hogy ilyen régóta nem volt friss rész. De hálás vagyok a 15 feliratkozóért és a kommentekért. Köszönöm a díjat, de inkább nem rakom ki.
P.s: Most már próbálok legalább kéthetente részt hozni!
Louis
Az agyam kattogott. Hogyan fogok kibékülni Eleanorral? Hogy fogom elfelejteni Harryt? Kettő személy, akik közel állnak hozzám, mégis megrémít, hogy választanom kell. Érvek, érvek, érvek. Jó érvek kellenek ahhoz, hogy ezt el tudjam dönteni. Kezdjük Eleanorral. Egy évig voltunk együtt, és azt hiszem ennek emléke a mai napig gyötör. Szeretem őt. Nem tudom ezt múltidőbe rakni. Ami sajnos nehezíti a döntésem. Harry különös eset. A tudat, hogy nekem kell feltárni sötét lelkének mélyét izgatottá tesz. A nyers szexuális vonzalom vibrált köztem és Harry között, hiába nem közeledtünk a másikhoz, tudom, hogy ő is érzi. A döntésképtelenség megőrjít, az időm fogy, szorul a hurok, nem szórakozhatok tovább velük! Ráadásul abban sem vagyok biztos, hogy meleg. De ahogy eszembe jutott az álmom, a bőröm bizseregni kezdett, a gyomrom görcsbe rándult és éreztem, hogy elvörösödök. És akkor rájöttem. Kurvára begerjedtem Harry Styles-ra.
2015. július 3., péntek
2014. december 25., csütörtök
12. rész
Sziasztok!
Boldog karácsonyt szeretnék kívánni, és megajándékozni titeket egy új, hosszabb résszel.
P.s.: Köszönöm, hogy ennyien feliratkoztatok, a kommentek is jól esnek.
Xx Beri Malik
Louis
- És mik a terveid az egyetemmel, Harry? - kérdeztem, miközben a konyhában matattam. Ő az asztalnál ült, és várt, hogy két pohárba üdítőt öntsek.
- Még nem tudom, de jogra szeretnék menni - válaszolta. Ez meglepett, nem hittem volna. Harry nem ilyen típusnak tűnt, amikor először találkoztam vele. Nem gyengének, csak csendesnek esetleg visszahúzódónak nevezném. Mikor megfordultam, egy jádezöld szempárral találkoztam. Harry szinte rám mászott, annyira közel volt hozzám. Kezeit csípőmre vezette, ujjaival szorosan oda tapadt. Arcomhoz hajolt, és a fülem mögé nyomott egy gyengéd puszit.
- M-mit csinálsz? - sóhajtottam és egyik kezemet a vállára raktam, másikkal levettem kék beanie-jét és hajába túrtam.
- Semmi különöset - mondta, és engem kirázott a hideg a mély, szexi hangjától. Szám sarkára is adott egy puszit. És itt átkapcsolt érzelmesre. Gyengéden simogatta derekamat, és nyakamhoz hajolt, amit apró csókokkal lepett el. Remegtem, szó sincs mennyire. A levegő érzelmektől volt terhes, és mindketten ugyanazt akartuk. Egy csók. Egyetlen apró csók, ami mindent megváltoztat köztünk. Közelebb hajolt, és ajkainkat néhány, könnyen leküzdhető centi választotta el.
- Louis... Ha tudnád mióta szeretnélek megcsókolni! - suttogta.
- Én nem foglak megakadályozni benne.
Lassan ért ajkaimhoz, mintha félne tőlem. Először csak puszit adott rá, aztán rátapadt. Istenem! Az érzés, amit Harry váltott ki belőlem, leírhatatlan. A testem felforrósodott és többet akartam. Meghúztam haját, mire számba nyögött. Elhúzódott tőlem, és kapkodva vette a levegőt.
- Szerintem ezt folytassuk a szobádban - nevetett, majd kézen fogva mentünk az említett helyiségbe.
***
- Harry - kiáltottam, miközben felültem. Ki hitte volna? Izzadva és remegve kelek fel a kanapén, egy ilyen csodálatos és túlságosan valóságos álom után.
Boldog karácsonyt szeretnék kívánni, és megajándékozni titeket egy új, hosszabb résszel.
P.s.: Köszönöm, hogy ennyien feliratkoztatok, a kommentek is jól esnek.
Xx Beri Malik
Louis
- És mik a terveid az egyetemmel, Harry? - kérdeztem, miközben a konyhában matattam. Ő az asztalnál ült, és várt, hogy két pohárba üdítőt öntsek.
- Még nem tudom, de jogra szeretnék menni - válaszolta. Ez meglepett, nem hittem volna. Harry nem ilyen típusnak tűnt, amikor először találkoztam vele. Nem gyengének, csak csendesnek esetleg visszahúzódónak nevezném. Mikor megfordultam, egy jádezöld szempárral találkoztam. Harry szinte rám mászott, annyira közel volt hozzám. Kezeit csípőmre vezette, ujjaival szorosan oda tapadt. Arcomhoz hajolt, és a fülem mögé nyomott egy gyengéd puszit.
- M-mit csinálsz? - sóhajtottam és egyik kezemet a vállára raktam, másikkal levettem kék beanie-jét és hajába túrtam.
- Semmi különöset - mondta, és engem kirázott a hideg a mély, szexi hangjától. Szám sarkára is adott egy puszit. És itt átkapcsolt érzelmesre. Gyengéden simogatta derekamat, és nyakamhoz hajolt, amit apró csókokkal lepett el. Remegtem, szó sincs mennyire. A levegő érzelmektől volt terhes, és mindketten ugyanazt akartuk. Egy csók. Egyetlen apró csók, ami mindent megváltoztat köztünk. Közelebb hajolt, és ajkainkat néhány, könnyen leküzdhető centi választotta el.
- Louis... Ha tudnád mióta szeretnélek megcsókolni! - suttogta.
- Én nem foglak megakadályozni benne.
Lassan ért ajkaimhoz, mintha félne tőlem. Először csak puszit adott rá, aztán rátapadt. Istenem! Az érzés, amit Harry váltott ki belőlem, leírhatatlan. A testem felforrósodott és többet akartam. Meghúztam haját, mire számba nyögött. Elhúzódott tőlem, és kapkodva vette a levegőt.
- Szerintem ezt folytassuk a szobádban - nevetett, majd kézen fogva mentünk az említett helyiségbe.
***
- Harry - kiáltottam, miközben felültem. Ki hitte volna? Izzadva és remegve kelek fel a kanapén, egy ilyen csodálatos és túlságosan valóságos álom után.
2014. november 23., vasárnap
11. rész
Sziasztok!
Először is... iszonyatosan sajnálom, hogy ilyen rég nem volt rész, de az iskola nehéz és 8.-os vagyok, és ez a felvételi dolog rátesz egy lapáttal.
Szeretnék pár dolgot tisztázni, mielőtt elkezditek olvasni a részt. Azzal kezdeném, hogy nem írtam bele, hogy Harry meleg, de így van. Tudom, hogy elvileg szerelmesek egymásba, de csak a tinédzserkori túlfűtöttségre céloztam vele. És a rész, amiben minimálisan megjelenik Harry apja. Az volt benne, hogy Harry azt érzi, mintha Jim fojtogatná őt. Ne feledjétek, hogy pánikbeteg, ami hasonlít az asztmarohamra. Ennyi lenne! Ha kérdésetek akad, bátran kommenteljetek.
P.s.: Iratkozzatok fel, ha tetszik a sztori.
Louis
- Amúgy ki volt az a csaj? Úgy néztél rá, hogy azt hittem elájulsz.
- A volt barátnője! - hallottam meg egy túlságosan ismerős hangot. Picsába. Mégsem sikerült bujkálnom. Harryvel egyszerre fordultunk meg. Eleanor könnyes szemekkel nézett a fiúra, és megbántottságot láttam a szemében.
- Louis, vigasztald meg - súgta Harry, és elindult a házuk irányába. El-re néztem, aki zokogva ment el mellettem, gondolom haza. Most miért sír?
- Eleanor! - kiáltottam el magam, mire megfordult, és közelebb jött. Arcán végigfolyt a sminkje, szemei feldagadtak.
- Mi a faszt akarsz még? Menj és dumálj ki inkább a barátaidnak. Nincs rád szükségem, Louis Tomlinson! - mondta mérgesen, és el akart menni, de erősen rántottam magamhoz a csuklójánál fogva. Ez mit képzel magáról? Megcsalt a legjobb barátommal, és neki áll feljebb!
- Még mindig te vagy az, aki megcsalta a barátját, szóval én nem hisztiznék! - sziszegtem, és megszorítottam a csuklóját. Mit művelek?
- És abba belegondoltál, hogy nem szórakozásból csináltam? Sőt, az is megeshet, hogy egy idióta elküldte neki a PRIVÁT képeimet, amit csak a pasimnak küldtem, hogy örüljön, ezért Josh megfenyegetett, hogy kiteszi Twitter-re. Megtörténhet! - üvöltötte, és kitépte karját kezeim közül. Basszus, az én hibám volt. Miattam a testével kellett fizetnie. Csuklóján lila foltok virultak. Bassza meg.
- Ezért úgy feljelentelek, mint a kurva élet - suttogta és sírva futott el. Meg akarok halni.
Először is... iszonyatosan sajnálom, hogy ilyen rég nem volt rész, de az iskola nehéz és 8.-os vagyok, és ez a felvételi dolog rátesz egy lapáttal.
Szeretnék pár dolgot tisztázni, mielőtt elkezditek olvasni a részt. Azzal kezdeném, hogy nem írtam bele, hogy Harry meleg, de így van. Tudom, hogy elvileg szerelmesek egymásba, de csak a tinédzserkori túlfűtöttségre céloztam vele. És a rész, amiben minimálisan megjelenik Harry apja. Az volt benne, hogy Harry azt érzi, mintha Jim fojtogatná őt. Ne feledjétek, hogy pánikbeteg, ami hasonlít az asztmarohamra. Ennyi lenne! Ha kérdésetek akad, bátran kommenteljetek.
P.s.: Iratkozzatok fel, ha tetszik a sztori.
Louis
- Amúgy ki volt az a csaj? Úgy néztél rá, hogy azt hittem elájulsz.
- A volt barátnője! - hallottam meg egy túlságosan ismerős hangot. Picsába. Mégsem sikerült bujkálnom. Harryvel egyszerre fordultunk meg. Eleanor könnyes szemekkel nézett a fiúra, és megbántottságot láttam a szemében.
- Louis, vigasztald meg - súgta Harry, és elindult a házuk irányába. El-re néztem, aki zokogva ment el mellettem, gondolom haza. Most miért sír?
- Eleanor! - kiáltottam el magam, mire megfordult, és közelebb jött. Arcán végigfolyt a sminkje, szemei feldagadtak.
- Mi a faszt akarsz még? Menj és dumálj ki inkább a barátaidnak. Nincs rád szükségem, Louis Tomlinson! - mondta mérgesen, és el akart menni, de erősen rántottam magamhoz a csuklójánál fogva. Ez mit képzel magáról? Megcsalt a legjobb barátommal, és neki áll feljebb!
- Még mindig te vagy az, aki megcsalta a barátját, szóval én nem hisztiznék! - sziszegtem, és megszorítottam a csuklóját. Mit művelek?
- És abba belegondoltál, hogy nem szórakozásból csináltam? Sőt, az is megeshet, hogy egy idióta elküldte neki a PRIVÁT képeimet, amit csak a pasimnak küldtem, hogy örüljön, ezért Josh megfenyegetett, hogy kiteszi Twitter-re. Megtörténhet! - üvöltötte, és kitépte karját kezeim közül. Basszus, az én hibám volt. Miattam a testével kellett fizetnie. Csuklóján lila foltok virultak. Bassza meg.
- Ezért úgy feljelentelek, mint a kurva élet - suttogta és sírva futott el. Meg akarok halni.
2014. október 12., vasárnap
10. rész
Sziasztok!
Sajnálom, hogy ilyen rég írtam új részt. Ehhez a részhez nincs hozzáfűznivalóm. Jó olvasást!
Ps.: Komizzatok, iratkozzatok fel! :)
Louis
Hirtelen kopogtak, mire az ofő felkapta a fejét.
- Jöjjön be, Ms. Calder. Már vártuk magát - mondta, mire kinyílt az ajtó, és a volt barátnőm lépett be rajta. Basszameg. MIÉRT? Ennél szarabb már tényleg nem lehet az életem. Épp hogy sikerült megszabadulnom ettől a ribanctól, a drága, oly kedves sors ismét elém sodorta.
- Nyugodj meg Louis. Ha ezt a hónapot ép ésszel kibírod, a mennybe kerülsz. Ez csak a fönti sokeszű elmebeteg játéka - gondoltam, és halkan sóhajtottam. Ahogy körbenéztem, az osztálytársaim szája tátva maradt. Eleanor tényleg gyönyörű volt. Maga a megtestesült szépség.
- Sziasztok, Eleanor Jane Calder vagyok - szólalt meg a sátánlány, majd a tanárhoz fordult. Helyes, még mindig nem vett észre.
- Hova ülhetek?
- Hátra raktunk be egy padot magának, Mr. Styles és Mr. Tomlinson mellett - mutatott felénk az ofő. A nevem hallatán El felkapta a fejét. Amikor meglátott, elmosolyodott, és csípőjét rázva megindult felénk. A padunknál egy másodpercre megállt, körmét végighúzta a karomon majd továbbment. A hideg ráz ettől a lánytól.
***
- Átjössz ma? - kérdeztem Harry-től miközben kisétáltunk az iskolából.
- Ha nem zavarok - mosolyodott el édesen.
- Dehogy.
- Amúgy ki volt az a csaj? Úgy néztél rá, hogy azt hittem, elájulsz.
- A volt barátnője! - hallottam meg egy túlságosan ismerős hangot.
Sajnálom, hogy ilyen rég írtam új részt. Ehhez a részhez nincs hozzáfűznivalóm. Jó olvasást!
Ps.: Komizzatok, iratkozzatok fel! :)
Louis
Hirtelen kopogtak, mire az ofő felkapta a fejét.
- Jöjjön be, Ms. Calder. Már vártuk magát - mondta, mire kinyílt az ajtó, és a volt barátnőm lépett be rajta. Basszameg. MIÉRT? Ennél szarabb már tényleg nem lehet az életem. Épp hogy sikerült megszabadulnom ettől a ribanctól, a drága, oly kedves sors ismét elém sodorta.
- Nyugodj meg Louis. Ha ezt a hónapot ép ésszel kibírod, a mennybe kerülsz. Ez csak a fönti sokeszű elmebeteg játéka - gondoltam, és halkan sóhajtottam. Ahogy körbenéztem, az osztálytársaim szája tátva maradt. Eleanor tényleg gyönyörű volt. Maga a megtestesült szépség.
- Sziasztok, Eleanor Jane Calder vagyok - szólalt meg a sátánlány, majd a tanárhoz fordult. Helyes, még mindig nem vett észre.
- Hova ülhetek?
- Hátra raktunk be egy padot magának, Mr. Styles és Mr. Tomlinson mellett - mutatott felénk az ofő. A nevem hallatán El felkapta a fejét. Amikor meglátott, elmosolyodott, és csípőjét rázva megindult felénk. A padunknál egy másodpercre megállt, körmét végighúzta a karomon majd továbbment. A hideg ráz ettől a lánytól.
***
- Átjössz ma? - kérdeztem Harry-től miközben kisétáltunk az iskolából.
- Ha nem zavarok - mosolyodott el édesen.
- Dehogy.
- Amúgy ki volt az a csaj? Úgy néztél rá, hogy azt hittem, elájulsz.
- A volt barátnője! - hallottam meg egy túlságosan ismerős hangot.
2014. szeptember 27., szombat
9. rész
Sziasztok!
Sajnálom,hogy ilyen sok időt kellett várni az új rész miatt. Nem fogom szüneteltetni a blogot, de csak kettő vagy három hetente tudok új részt hozni...
P.s.: Komizzatok,iratkozzatok fel! :)
*Hétfő reggel*
Louis
- Sziasztok - köszöntem halkan az osztálytársaimnak. Válaszul olyan morgásokat kaptam, hogy "Reggelt Tomlinson" vagy "Csá újonc", de abban a pillanatban teljesen hidegen hagyott, mert az agyam még mindig azon a bizonyos két személyen kattogott. Nem értettem Eleanor-t, hiszen annak idején hozzám vágta, hogy már egyáltalán nem szeret. Teljesen összezavarodtam. Az ajtót figyeltem, hogy mikor jön be az a személy, akivel egyáltalán érdemes foglalkoznom. Nem kellett sokat várnom, körülbelül öt perc múlva Harry lépett be az ajtón. Hosszú lábait egy fekete nadrág fedte, és egy ugyanilyen színű pólót vett fel hozzá. Barna loknijait zöld beanie fedte, ami kiemelte a szemeit. A szám is tátva maradt, ahogy méltóságteljesen lépdelt végig az osztálytermen, majd lazán leült mellém.
- Reggelt - köszönt rekedtes hangján, amitől kirázott a hideg.
- Szia - mosolyodtam el.
- Louis, ami a péntek estét illeti... Ne haragudj, ha megijesztettelek, csak Ed, a haverom vett nekem egy hatalmas gyümölcsös koktélt, amitől kicsit bekattantam - mondta. Már épp nyitottam volna ki a számat, amikor becsöngettek, és a tanár beviharzott.
- Jó reggelt! Egy cserediákunk érkezett a Doncasteri művészeti iskolából, aki egy hónapig lesz itt - hadarta. Eleanor is abba az iskolába járt. NAGYON remélem, hogy nem ő lesz a cserediák. Hirtelen kopogtak, mire az ofő felkapta a fejét.
- Jöjjön be, Ms. Calder. Már vártuk magát - mondta, mire kinyílt az ajtó, és a volt barátnőm lépett be rajta.
Sajnálom,hogy ilyen sok időt kellett várni az új rész miatt. Nem fogom szüneteltetni a blogot, de csak kettő vagy három hetente tudok új részt hozni...
P.s.: Komizzatok,iratkozzatok fel! :)
*Hétfő reggel*
Louis
- Sziasztok - köszöntem halkan az osztálytársaimnak. Válaszul olyan morgásokat kaptam, hogy "Reggelt Tomlinson" vagy "Csá újonc", de abban a pillanatban teljesen hidegen hagyott, mert az agyam még mindig azon a bizonyos két személyen kattogott. Nem értettem Eleanor-t, hiszen annak idején hozzám vágta, hogy már egyáltalán nem szeret. Teljesen összezavarodtam. Az ajtót figyeltem, hogy mikor jön be az a személy, akivel egyáltalán érdemes foglalkoznom. Nem kellett sokat várnom, körülbelül öt perc múlva Harry lépett be az ajtón. Hosszú lábait egy fekete nadrág fedte, és egy ugyanilyen színű pólót vett fel hozzá. Barna loknijait zöld beanie fedte, ami kiemelte a szemeit. A szám is tátva maradt, ahogy méltóságteljesen lépdelt végig az osztálytermen, majd lazán leült mellém.
- Reggelt - köszönt rekedtes hangján, amitől kirázott a hideg.
- Szia - mosolyodtam el.
- Louis, ami a péntek estét illeti... Ne haragudj, ha megijesztettelek, csak Ed, a haverom vett nekem egy hatalmas gyümölcsös koktélt, amitől kicsit bekattantam - mondta. Már épp nyitottam volna ki a számat, amikor becsöngettek, és a tanár beviharzott.
- Jó reggelt! Egy cserediákunk érkezett a Doncasteri művészeti iskolából, aki egy hónapig lesz itt - hadarta. Eleanor is abba az iskolába járt. NAGYON remélem, hogy nem ő lesz a cserediák. Hirtelen kopogtak, mire az ofő felkapta a fejét.
- Jöjjön be, Ms. Calder. Már vártuk magát - mondta, mire kinyílt az ajtó, és a volt barátnőm lépett be rajta.
2014. szeptember 7., vasárnap
8. rész
Sziasztok!
Remélem tetszeni fog nektek a rész, amiről annyit mondok, hogy még nincs vége a titkoknak, lesz pár dolog. Komizzatok, iratkozzatok fel!
P.s.: Kitartást a sulihoz, már csak 1,5 hónap és őszi szünet!
*4 évvel ezelőtt*
Külső szemszög
Ed és Harry csendben játszottak a Playstationnel, csak néha egy-egy örömkiáltást lehetett hallani. Harry még mindig feldúlt és ideges volt a tegnap éjszaka miatt amit próbált elrejteni Ed elől. Persze sikertelenül. A látvány, amivel találkozott, tudta, hogy örökre bevésődött az agyába.
- Hazz... Mi bajod van? Olyan csendes vagy - tette le a konzolt maga mellé Ed, majd Harryhez ment, és mellé ült.
- Semmi... Jól vagyok... Azt hiszem - hajtotta le a fejét. Előtörni készülő könnyeit nem bírta lenyelni. Ebben a másodpercben Jim rontott be a szobába.
- Basszameg, Harold! Mi a szarért nem vagy képes összepakolni a szobádban? Ilyen kibaszott nagy kérés ez? - üvöltött, majd Harryre nézett ugyanolyan jádezöld szemeivel, amit a fiú tőle örökölt. Harry felsikoltott, és elesett. Levegőért kapkodott, szemei kikerekedtek. Úgy érezte, meg fog halni, itt a vég. Soha senki nem fogja megtudni, hogy az apja mit tett az anyjával. Öntudatlan állapotban volt, valahol az élet és a halál között lebegett.
- Harry! Nyugodj meg, próbálj meg mély levegőt venni. Nincs semmi baj - Ed a fejét fogta, és az ölébe hajtotta, kezeit megszorította. Nagyon jól tudta, hogy mit csinál, mert a húgának is ilyesmi asztma rohamai voltak, és amikor az anyukája nem volt otthon, neki kellett segíteni Katy-n.
- Apa fojtogat - suttogta Harry.
- Már kiment a szobából. Biztonságban vagy.
Pár percig még így maradtak, aztán Harry hirtelen felült, és Edre nézett.
- Jim megerőszakolta anyát.
Remélem tetszeni fog nektek a rész, amiről annyit mondok, hogy még nincs vége a titkoknak, lesz pár dolog. Komizzatok, iratkozzatok fel!
P.s.: Kitartást a sulihoz, már csak 1,5 hónap és őszi szünet!
*4 évvel ezelőtt*
Külső szemszög
Ed és Harry csendben játszottak a Playstationnel, csak néha egy-egy örömkiáltást lehetett hallani. Harry még mindig feldúlt és ideges volt a tegnap éjszaka miatt amit próbált elrejteni Ed elől. Persze sikertelenül. A látvány, amivel találkozott, tudta, hogy örökre bevésődött az agyába.
- Hazz... Mi bajod van? Olyan csendes vagy - tette le a konzolt maga mellé Ed, majd Harryhez ment, és mellé ült.
- Semmi... Jól vagyok... Azt hiszem - hajtotta le a fejét. Előtörni készülő könnyeit nem bírta lenyelni. Ebben a másodpercben Jim rontott be a szobába.
- Basszameg, Harold! Mi a szarért nem vagy képes összepakolni a szobádban? Ilyen kibaszott nagy kérés ez? - üvöltött, majd Harryre nézett ugyanolyan jádezöld szemeivel, amit a fiú tőle örökölt. Harry felsikoltott, és elesett. Levegőért kapkodott, szemei kikerekedtek. Úgy érezte, meg fog halni, itt a vég. Soha senki nem fogja megtudni, hogy az apja mit tett az anyjával. Öntudatlan állapotban volt, valahol az élet és a halál között lebegett.
- Harry! Nyugodj meg, próbálj meg mély levegőt venni. Nincs semmi baj - Ed a fejét fogta, és az ölébe hajtotta, kezeit megszorította. Nagyon jól tudta, hogy mit csinál, mert a húgának is ilyesmi asztma rohamai voltak, és amikor az anyukája nem volt otthon, neki kellett segíteni Katy-n.
- Apa fojtogat - suttogta Harry.
- Már kiment a szobából. Biztonságban vagy.
Pár percig még így maradtak, aztán Harry hirtelen felült, és Edre nézett.
- Jim megerőszakolta anyát.
2014. augusztus 31., vasárnap
7. rész
Sziasztok!
Sajnálom, az előző rész nem volt a legjobb, de nyaralni voltam. Az a helyzet, hogy nem tudom, hogy fogom bírni a blogírást és a tanulást. Vagyis megnézzük, hogy bírom-e, és ha nem, akkor sajnos kéthetente lesz rész.
P.s.:Köszönöm,hogy feliratkoztatok :)
Louis
Lefutottam, és feltéptem a bejárati ajtót, mielőtt anyuék felébrednek. A látványtól az állam a padlóig zuhant.
- Mi a faszt keresel itt?
Eleanor állt előttem, kivörösödött szemekkel. Szemfestéke végig volt folyva arcán, elcsúnyítva gyönyörű arcát.
- Én... bocsánatot akarok kérni tőled. Nem akartalak megcsalni Joshsal. Én... Nem tudom aznap,mi ütött belém - mondta, és lesütötte a szemét. Tessék?! Ez négy hónapja történt! Most jut eszébe idejönni? Ez a lány meg van őrülve...
- Eleanor, már bocsánat, hogy így kell beszélnem egy lánnyal, de ezt akkor is elmondom. El, szerettelek. Mindennél jobban. De! Ezt kurvára elbasztad. Nem tudod elképzelni, mit éreztem, amikor láttalak a legjobb barátom előtt térdelni. Nem akarok tőled SEMMIT! Menj haza, és felejtsd el, hogy ma láttál - válaszoltam, majd a becsaptam az ajtót, az orra előtt. Könnyeim utat törtek maguknak. Nem érdekelt, hogy férfi mivoltom forog kockán. Sírtam, mert El megbántott. Sírtam, mert hiányzott a nagyi. Sírtam, mert a legjobb barátom, Josh, cserben hagyott. És azért is sírtam, mert az a személy, akibe beleszerettem, egy kibaszott heteró fiú, akit meg sem érdemlek.
Sajnálom, az előző rész nem volt a legjobb, de nyaralni voltam. Az a helyzet, hogy nem tudom, hogy fogom bírni a blogírást és a tanulást. Vagyis megnézzük, hogy bírom-e, és ha nem, akkor sajnos kéthetente lesz rész.
P.s.:Köszönöm,hogy feliratkoztatok :)
Louis
Lefutottam, és feltéptem a bejárati ajtót, mielőtt anyuék felébrednek. A látványtól az állam a padlóig zuhant.
- Mi a faszt keresel itt?
Eleanor állt előttem, kivörösödött szemekkel. Szemfestéke végig volt folyva arcán, elcsúnyítva gyönyörű arcát.
- Én... bocsánatot akarok kérni tőled. Nem akartalak megcsalni Joshsal. Én... Nem tudom aznap,mi ütött belém - mondta, és lesütötte a szemét. Tessék?! Ez négy hónapja történt! Most jut eszébe idejönni? Ez a lány meg van őrülve...
- Eleanor, már bocsánat, hogy így kell beszélnem egy lánnyal, de ezt akkor is elmondom. El, szerettelek. Mindennél jobban. De! Ezt kurvára elbasztad. Nem tudod elképzelni, mit éreztem, amikor láttalak a legjobb barátom előtt térdelni. Nem akarok tőled SEMMIT! Menj haza, és felejtsd el, hogy ma láttál - válaszoltam, majd a becsaptam az ajtót, az orra előtt. Könnyeim utat törtek maguknak. Nem érdekelt, hogy férfi mivoltom forog kockán. Sírtam, mert El megbántott. Sírtam, mert hiányzott a nagyi. Sírtam, mert a legjobb barátom, Josh, cserben hagyott. És azért is sírtam, mert az a személy, akibe beleszerettem, egy kibaszott heteró fiú, akit meg sem érdemlek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)