3. rész

Sziasztok!
Szóval bocsánat, hogy a szombatra ígért rész csak ma lett kész. Mentségemre szóljon, elárasztottak a rokonok ;)
Iratkozzatok fel,komizzatok.

P.s.:Új rész vasárnap :-*

Louis 

- Pánikbeteg vagyok - mondta rezzenéstelen arccal, mire az állam a padlóig zuhant. Vajon mi okozhatta ezt?
- Lelki oka van, vagy...
- A dilidokim szerint lelki, de nem nagyon figyelek rá - rántotta a vállát. Hogy kezelheti ezt ilyen lazán?
- De Harry... - kezdtem volna, de durván félbeszakított:
- Abbahagynád a turkálást az életemben, Tomlinson!
Úgy éreztem, jogosan kiabál, nem is ismerem, de itt áskálódok az életében. Harry-re pillantottam, de nem tűnt dühösnek.
- Akkor csináljuk a feladatot? - húzta félmosolyra a száját, mire bólintottam. 

*3 nap múlva*

- Ezért ellenzem azt, hogy a férfiak kihasználják az erejüket a nőkkel és gyerekekkel szemben - fejezte be Harry az előadást, mire tapsvihar tört ki az osztályban. Büszkén néztem rá. Még csak nem is sejtette, hogy négy nap, és teljesen belehabarodtam.

Harry 

- Ezért ellenzem azt, hogy a férfiak kihasználják az erejüket a nőkkel és gyerekekkel szemben - fejeztem be. Osztálytársaim tapsoltak, én lopva Louis-ra pillantottam. Büszke mosollyal nézett rám, de ahogy észrevette, hogy nézem elkapta a fejét.
- Gyerekek, ez csodálatos volt! - kiáltott fel Mrs. Thompson, majd tapsikolni kezdett, és a tanári asztalhoz futott. Erőteljesen felcsapta a naplót.
- Louis William Tomlinson, csillagos ötös. Harold Edward Styles, csillagos ötös. Büszke vagyok rátok! - sikkantotta, és megölelt minket, mire elnevettem magam. 

Louis 
 *Órák után*

A szekrényemben pakolásztam, amikor Harry tűnt fel mellettem.
- Átjössz? - kérdeztem lazán, és reménykedtem, hogy igent mond. Talán ma megkérdezem, hogy melyik nemhez vonzódik. És ha elítél, mert bisex vagyok? Vagy csak egyszerűen nem tetszem neki?
- Ma nem jó. Átmegyek egy barátomhoz, az Államira jár. Viszont holnap ráérek - mosolygott.
- Oké. Akkor holnap. Szia - próbáltam nem túl csalódottnak tűnni, ami úgy látszik sikerült, ugyanis Harry még mindig vigyorogva, gödröcskéit villogtatva vonult el. Úgy éreztem magam, mint egy tiniregény főszereplője. Menthetetlenül beleszeretve egy olyan fiúba, akit nem érdeklek.