5. rész

Sziasztok! :)
Először is, hihetetlenül hálás vagyok, hogy már HATAN (!) feliratkoztatok. Ezért egy nappal hamarabb hoztam a részt. Másodszor, arra gondoltam, hogy ha valamelyikőtök kapcsolatba akar lépni velem, itt a Twitterem és a Facebookom: facebook.com/its.me.berivan, twitter.com/its_me_berivan 

P.s.: Új rész jövő vasárnap, jó olvasást, és komizzatok.

Harry

- Nem. Igen. Talán. Nem tudom - nyögtem, és a tenyerembe temettem az arcom. Fel kellett készülnöm lelkileg Ed kérdéseire.
- Hogy hívják?
- Louis - sóhajtottam. Tényleg kimondtam?
- Segítek neked meghódítani, anélkül, hogy papuccsá változnál - veregette meg a vállam. Hogy meséljem el Ednek, hogy azokat a retkes pillangókat érzem, amikor meglátom Louis-t? De kibaszottul nem engedhetem közel magamhoz, mert megtudja, hogy miért lettem pánikbeteg. És akármennyire gyűlölöm apámat, ezt nem tehetem meg vele. Ennyire kellemetlen helyzetbe én sem hozhatom őt.
- Harry, miért nem közeledsz felé? Hiszen jól nézel ki, és lehet, hogy kedvelne téged "úgy" - gondolkodott Ed.
- Ed, az utolsó dolog, amit Louis megtudhat, az az életem, 11 éves koromig. NEM mesélhetek neki apám mocskos dolgairól. Félne tőlem - néztem barátomra, és pislogtam párat, hogy elűzzem könnycseppjeimet, de nem sikerült. Éreztem, hogy pár csepp végigcsurog az arcomon. Felnéztem Edre, aki aggódva nézett vissza rám.
- Hazz... Ne, kérlek, ne sírj. Nem vagy olyan mint, Jim. Hatalmas szíved van, amit ez a Louis kölyök nagyon fog értékelni - paskolta meg a jobb vállam.

Louis

Telefonom csörgése ébresztett fel. Ki a franc hívhat szombaton, hajnali egykor? Felkaptam a telefonom, és a kijelzőjére meredtem. Harry. Mi a francot akarhat ilyenkor?
- Szia - vettem fel.
- Helló, szépfiú. Mizújs? Hiányoztam neked? - kérdezte, majd csuklott egy hatalmasat, így rájöttem, hogy részeg.
- Harry! Hol a francban vagy?
- Bunky Fuddha. Vagy nem. Funky Buddha inkább. Franc tudja. Nem is tudom, minek hívtalak fel - vihogott, majd kinyomta. Ez furi volt. Visszafeküdtem, de az agyam még mindig kattogott. Majdnem elaludtam, de valaki rátenyerelt a csengőnkre. Lefutottam, és feltéptem a bejárati ajtót, mielőtt anyuék felébrednek. A látványtól az állam a padlóig zuhant.
- Mi a faszt keresel itt?